Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez.
Amikor iskolába mentem, és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog".
Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.

2011. május 24., kedd

..ne hidd hogy úgysem látlak.. egyszer még megtalállak.. mert ahova és amit teszel, ott lennék én.. és várok ha kell.. mert bárhova mész a szívemhez érsz.. én mindig várlak bárhol is élsz... és ha újra rám találsz. mondd. hogy szeretsz_ :(
Van pár pillanat, amiért megéri élni, látszólag semmiség az ember mégis érzi, jó pár pillanat, van belőle bőven, kettesben kézen fogva, mezítláb a fűben, mikor megszűnik minden..♥
Néha úgy érzem, hogy valakinek segítenie kell átvészelni ezeket a szörnyű pillanatokat, viszont szerintem Ő nem érzi, hogy Ő kell nekem...♥:(
egyszer rájövünk majd mindketten, hogy hol hibáztuk el, s ha nem keres hát büszkeségből én sem hívom fel..♥
lerajzollak..kiszínezlek..
összetéplek.♥
Szerintem, ha szerelmes valaki, akkor nem kell nagy szavakat mondani, elég egy pillantás, s egy sóhaj, és akinek szól, az meghallja...♥
Minden este megnézem a naplementét, és igyekszem a szívembe rejteni a lenyugvó nap utolsó sugarát, hogy átküldjem hozzád.:)♥
Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, de azért is, amivé engem teszel. Szeretlek, mert minden hitnél többet tettél velem azért, hogy jó legyek, és jobban bármily végzetnél tetted, hogy boldog is legyek. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, szavak nélkül, jelek nélkül. Puszta lényed által művelted ezt. S talán épp ez a barátság lényege.♥
nem volt helyes. sem aranyos.. szívbe markolóan gyönyörű volt..^__^♥
Rád gondolok a sírás fojtogat,
Szeretném simogatni az arcodat.
Szeretnéd megfogni a két kezed,
Hozzád bújni, s hallgatni, ahogy dobog a szíved.♥
s eljött a bál napja. lecseréltem a csőgatyát és a tornacipőt egy báli ruhára és egy csillogó magassarkúra. táncoltam egy sráccal. de vége
lett a bálnak.. másnap a suliban szembejön a srác. felismer... néz... azt mondja szeret. mosolyogtam:
-Most észreveszel? Tegnap előtt még azt se
tudtad ki vagyok. Csak a báli ruha és a tűsarok. De én más vagyok.Nem tűsarok és báli ruha. Hanem tornacipő és csőgatya. És nem hercegnő, csak egy napra.♥
amikor először láttalak nem tudtam, hogy ilyen erős érzelmeket fogok irántad érezni. nem gondoltam volna, hogy az álmaim rólad fognak szólni és amikor meghallom a neved pillangók röpködnek majd a hasamban. amikor először láttalak nem gondoltam volna, hogy szeretni foglak.♥
Ültem a földön... csak ültem. Nem tudom hány percig vagy óráig... csak ültem. Arra gondoltam milyen volt az illatod, hogyan fogtad meg a derekam mikor puszit adtál, hogy böktél meg amikor viccelődtünk... csak magunkat láttam. Együtt... lehetőségem lett volna odabújni hozzád, megcsókolni, kérni, hogy szeress. Könyörögni! Akartalak, ott, akkor, mindig és most! Akarom újra, hogy láthassalak, halljam a hangod, érezzem az illatod és azt, hogy ne féljek ezt kimondani. Akarom! Mert kellesz. Mert szeretlek... szeretlek!♥
Mikor beleszeretsz nem gondolsz arra, hogy csalódást okozhat. akkor csak rá tudsz gondolni, nem érdekel a matek példa, a fizikai kísérlet. ilyenkor az irodalom órai szerelmes versek a szépek. azt hiszed, hogy a ti szerelmetekről írták. pedig nem. a költő élte át és nem ugyanaz a sorsotok. vannak hasonlóságok, de minden szerelem más. aztán a boldogságnak kezd vége lenni. a vers sem olyan, mint régen. semmi nem olyan, mint régen. egyszer csak egyedül maradsz és sírsz. *.* ♥
Az igaz barát az, ki még ha el is vonulsz a többiek elől, úgy téve, mintha egyedül akarnál lenni, akkor is megtalál, és megvigasztal - vagy akár csak odamegy hozzád, megölel, és még ha nem is szól semmit is megkönnyebbülsz, mert Ő ott van melletted.♥
Ő nem tudta elfogadni, hogy vége
Kést ragadott és tett valamit végre.
Lassan végighúzta csuklóján a kést,
S várta míg előbugyog a vér.
Leült és nézte ahogy csorog
S elgondolkozott...
Vajon miért ragadott kést,
És vágta fel ereit?
Lassan elkezdett szédülni
Már-már alig tudott ülni.
Ledőlt a székről kínjában
Forgott a világ minden irányban.
Körülötte már minden véres,
Könnyezett, s elszállt belőle az élet...
Suttogott valamit mielőtt elment:
?Drágám, én téged nagyon szeretlek!?
Könnyes a szemem,
Remeg az ajkam
Nem fájdalmat okozni,
Szeretni akartam...
Bocsáss meg nekem
Szépen kérlek...
Meghalok érted,
Nem érzed?
Eljön majd a nap, mikor tovább kell lépned
Mikor megsúgja szíved, nincs miért visszalépned
Minden egyértelmű lesz...
Bevillan egy kép...
?Kit idáig szerettél, elhagyott már rég!?
?Így jártál...!!!?
Ez ellen nincs mit tenni, tovább kell lépni
Mást kell szeretni!
Remény 
Minek az élet? 
Nem vártak téged, 
Csak vagy egy testben, 
S vergődsz. 
Hiába éled, ne reméljed 
Nincsen megváltás. 
Úgy érzed vége, 
Nincs több esélyed, 
Minden álmod kihunyt már. 
Nem kell dicséret, 
Csak a béke 
Lesz, az mi segít tán. 
Most már mindegy, 
Elszállnál innen 
Dalom szárnyán. 
Szíved kitárod, 
Szerelmed várod
 Ki feloldoz talán
"Egy csetablakban a lényeget hogy vágnád le nem értelek?!
Pár betű vagy meg ékezet, ülj le mellém ne képeket
Fotózz a netre a mobilodról, mit a tükör, készít a profilodról.
Nem ember vagy, csak adatlap, a monitor a világra vak ablak."

"Amikor legbelül mindened fáj és úgy érzed, már nem bírod tovább, akkor tudsz meváltozni, akkor kell érezned, hogy mindenre képes vagy."

~ Az élet nem könnyű, és sose lesz az, de vannak barátaid, és én is egy vagyok ezek közül! Szóval ha szükséged van egy kézre, csak hívj fel, mert a barátod vagyok.. és szeretlek ^^

~...A legszebb napok

~...A legszebb napok nem azok, mikor valami váratlan, szokatlan, nagy dolog történik velünk, hanem amikor apró örömök érnek sorozatban...
Mások azt gondolják semmi bajom, mert mindig mosolygok, de sokszor egy mosoly álarca mögé kell bújnom, hogy ne lássák azt hogy nekem valami nagyon fáj. És hát néha, azt kell mondanom sajnos, hogy egy mosoly mögött több fájdalom lehet, mint egy olyan arcnál, aki épp zokog. De ez az igazi próbatétel. Mert sírni könnyű, Az az igazán nehéz, ha úgy sírsz, hogy más csak a mosolyt látja. ♥

2011. május 19., csütörtök

A képzelet...



A képzelet hiánya teszi hőssé a hőst.

Múljék el most egyetlen szempillantás alatt


Múljék el most egyetlen szempillantás alatt számos esztendő - hisz a mesékben épp az a legnagyszerűbb, hogy az idő, ha épp semmi különös nem történik, csak úgy szalad. A való életben sosem ilyen egyszerű az ügy, s valószínű, hogy jól van ez így. Az idő csak a kitalált történetekben pereg gyorsabban - az évek múlta a mi világunkban a századoké, magát a mesét pedig így hívják: történelem.

Vannak időszakok


Vannak időszakok, amikor mindennek mélyebb jelentősége van. A nyitott ablakon át összetett szagokat hoz be a szél: virágágyak édességét, a fák komoly illatát, szalma- és istállószagot és valami keserűt, amit nem tudok kielemezni.

Elképzelhető


Elképzelhető, hogy a lelke mélyén minden hős éppen olyan gyáva, mint én vagyok - gondolta -, és az a legfontosabb, hogy az ember ennek ellenére is megtegye azt, amit tennie kell. Hiszen, ha nem rémült, hanem teljesen hidegen hagyja bármilyen veszély, akkor abban mégis hol van  hősiesség?

2011. május 15., vasárnap

Amikor legbelül

 "Amikor legbelül mindened fáj és úgy érzed, már nem bírod tovább, akkor tudsz megváltozni, akkor kell érezned, hogy mindenre képes vagy."

Egyedül állok a sötétben

 "Egyedül állok a sötétben
Nem látok több fényt
Az életet kellett volna megkeresnem
Csak sebeket kaptam, nem reményt."

Zúzunk az iskolába Én meg pár haver...

 Zúzunk az iskolába Én meg pár haver Mondd csak mi a pálya, Ha muszáj menni kell, Régóta nincs kiút, Csak doga és karók. Nekem bejön ez a suli Nekem bejön ez a suli Csak akkor tanulok, Ha úgy van De általában face van Így rám írhatsz,ha gond van. Nekem bejön ez a suli A sok buta matek óra Csináljunk most olyat, Amint megoldunk majd holnap! Kis diák,óó szija helló írd meg gyorsan, mert vár Rád a meló. nah számolj már mondom mi a szitu Te plusz én meg minusz nah figyu figyu figyu..

2011. május 14., szombat

Próbáltál már?


"Próbáltál már félhomályban beszélgetni valakivel?Nem a szerelmeddel,akár a barátoddal!Mondjuk észrevétlenül leszállt az este,érezted, őszintébb lettél? Érezted,ha valaki villanyt gyújt,hirtelen megváltozik minden?Nem a szemeteket,a lelketeket vakítja a fény!Érezted, hogy a villany-fény valami meghittséget ver széjjel?"Jaj, oltsd el,olyan jó volt sötétben beszélgetni!" Sötétben a lélek könnyebben válik meztelenné

Te vagy.

 "Te vagy a kezdet és a vég! Nèlküled nem birnám. Érzem fel adtam volna rég! Csak annyit kèrek tõled, Hogy mindig itt legyél! Mindig velem legyél!"

Mindenkinek van az életében

 Mindenkinek van az életében olyan személy aki mély sebeket okozott már a lelki világában....De eszünkbe sem jut hogy mi magunk hány embernek okoztunk már lelki fájdalmat...

2011. május 11., szerda

Tudod, hogy


Tudod, hogy a sorsunk miért a tenyerünkben van megírva, miért az mutatja? Azért, mert ha kell, jól el tudjuk rejteni. És tudod, hogy miért? Mert az erő a titokban rejlik. A valódi céljainkat senki nem ismerheti, a sorsod a te titkod, ezért azt soha senkinek ne áruld el!

2011. május 9., hétfő

Egy csomó minden.


Egy csomó minden csak úgy megtörténik veled, keresned sem kell, betoppan az életedbe. Inkább arról van szó, hogy amikor a sors felajánl neked valamit, akkor választhatsz, hogy elfogadod-e vagy visszautasítod. De miután döntöttél, menned kell az utadon előre, és jobb, ha nem nézel vissza többet.

Még itt vagyok veled'

 Még itt vagyok veled, hát nem kell féltened
De ha messze járok, a világ úgyis forog majd veled
Kár visszatartanod, csak bajt okozhatok
Mert én szabad vagyok, bár te azt hiszed,
Csak egy egyszerű bolond
...El kell hogy engedj
Hozzád túl bolond vagyok
El kell hogy engedj...:)

Amikor a vállamhoz ért

 Amikor a vállamhoz ért, úgy éreztem, a földkerekség legpuhább, legmelegebb takarója ölel magába. Biztonság, meleg, amibe belefúrod, befészkeled magad, és hónapokon keresztül alszol, majd újjáéledve, sértetlenül felébredsz, és a föld megújul. Érintésében a tavasz varázslata bújt meg.:)♥

Szeretlek azért..

 Szeretlek azért, ami már most összefűz bennünket, és szeretlek már előre azért, ami eztán következik. Nálad jobb dolog még soha életemben nem történt velem. Már most hiányzol, de a lelkem mélyén tudom, hogy mindig velem leszel. Te lettél az álmom. :)♥

Békésen, de holtan?




Már nagyon régóta ismerted, 
S még régebb óta szeretted. 
Ti ketten voltatok a tökéletes pár. 
Hogy mióta? Isten sem tudta már. 
S egy meleg nyári nap után, 
Ballagtatok haza lomhán. 
Jött az este, s a nap lement. 
Több pár is kéz a kézben ment.
Elértetek a sínekhez. 
S te szorongva kaptál a szívedhez. 
Itt történ? itt vesztetted el egykori jegyesed? 
Kit annyira szerettél, mint mostani kedvesed. ?
Semmi baj nem lesz, ő nem én vagyok!? 
E szavakkal csitítgatott. 
S mikor már az út felénél jártatok, 
Mint akinek valami régen elfelejtett dolog jutott az eszébe,
A fejéhez kapott 
Odaállt a peron szélére, és te eléje. 
S elkezdte, a már oly régóta várt szavakat sorolni: 
Mondd kedves, nincsen kedved hozzám jönni?? 
S te önkívületben mondtál rá ?IGEN!?-t 
De mikor már a gyűrű kezeden pihent, 
Egy csapat suhanc jött sebesen
S te lesodortad a sínekre kedvesed.
Ekkor az imént bemondott vonat érkezett, 
Még csak nem is fékezett.
Idő közben feljött a Hold, 
S mindent ezüstös fénybe vont? 
Te még láttad szerelmed arcát,
Ahogyan a fájdalomtól s a meglepetéstő torzul át. 
És ekkor minden olyan gyorsan zajlott, 
Egy gyors ?Szeretlek!? Egy sikoly, S egy segítőkész kéz. 
S aléltan estél össze a rémülettől, a fájdalomtól. 
És a gondolattól: 
Két szerelmem vesztetem el ezen a helyen! 
És mikor másnap a kórházban tértél észhez, 
S a gyűrűdet nézted, elhatároztad: ?Én többet nem megyek férjhez!?
Kiengedtek...
De gyógyszeres kezelésre rendeltek, 
S első utad az átokverte helyhez vezetett, 
Mi kétszer törte össze a szívedet.
S ott egy tucat gyógyszertől 
Mit suttyomban csórtál el az éjszakás nővértől, 
Elaludtál szépen, halkan, 
Hogy mikor a következő vonat vagy járókelő rádtalál, 
Ott fekszel majd a gyilkos síneken, 
Ott maradsz csondben,halkan,
Békésen, de holtan?

"Élénken bennem élnek (u)


"Élénken bennem élnek az emlékek, az első levelezések, az ölelések mikor indultál a buszhoz!! De ezeket ideje feledni, mert egy sem számít már!! Te feledtél, most rajtam a sor!! (U)"

Nem erőltethetek


Nem erőltethetek valamit, aminek még nem érkezett el az ideje.

2011. május 8., vasárnap

A síp megszólal *-*

 A síp megszólal, hangja messze száll a szélbe',
a vonat elindult, a búcsú hangja lép be.
Könnybelábadt szemmel, vérző szívvel könnyem íze számba,
hogy könnyebb legyen felejtenem nem nézek hátra.
Az ajtó kulcsra zárva, még ezt érzem a mába,
tudom, megfutamodtam, ám nem vagyok gyáva.

Ha kinézel az ablakon

 Ha kinézel az ablakon s felnézel az égre, rád ragyog majd sok ezer csillag fénye, köztük én is ott leszek, s nézek le rád, onnan kívánok neked jó éjszakát!

Olyan szomorú : '(

 Olyan szomorú mindig egyedül lenni,
Valakit mostmár hiába keresni,
Valakit várni aki már nem jön többé,
Valakit szeretni titokban örökké,
Remény csalodás küzdelem és bukás,
...Sirig tartó nagy versenyfutás,
Keresni a jót keresni a szépet,
És meg nem találni ez az ÉLET!!

Nem csak arról szólt az egész(...)

 Nem csak arról szólt az egész, hogy majdnem elvesztettem (...), és a közelemben akartam tartani. Nem csak a vágyról. Hanem arról, hogy úgy aludtam el, hogy (...) mellkasa a hátamhoz simult, és éreztem, ahogy a szívverése az én szívem ütemére lassult. Arról, hogy felnőttem, és rájöttem, hogy az ölelő karja, az illata, amikor alszik, a szuszogása maga az otthon, és minden, amit csak egy nap végén kívánhatok.:)♥

Egy árny suhan végig a szobán. . .


Egy árny suhan végig a szobán, mi az, ki az, egy holt lelke tán? - mondta a lány ki álmából felocsúdván, moccanni sem mert, csak egyetlen szó hagyta el száját: Miért?

Egy éves voltam mikor megtörtént,


Egy éves voltam mikor megtörtént,
Akkor egy élet megszakadt, véget ért.
Tudom, hogy nagyon szeretett engem,
Hisz a szüleim sokszor mondták nekem.

Sokat gondolok rá, érzem vigyáz rám,
Azt is mesélték, így hívott: pici rózsám.
Tudják, hogy nagyon jó ember volt,
Nekem fáj, hogy közbeszólt a sors.

Úgy szeretnék a szemébe nézni,
A kedvenc történeteimet mesélni.
Mesélni a barátokról, a szerelmekről,
S még beszélgetni magáról az életről.

Igazságtalan, miért nem lehet velem?
Remélem érzi, hogy hiányzik nekem.
Bárcsak egyszer egy órára visszajönne,
S elmondaná milyen volt az ő élete.

Mama, annyiszor szükségem van rád,
Hogy nem lehetsz itt nem a te hibád.
Bárhol is vagy, remélem, hogy boldogan,
Szeretlek, de ezt sosem mondhattam...

Vajon mit néz az ember a másikon ?


Vajon mit néz az ember a másikon, amikor előtte áll? Leginkább talán azt, amit önmagában keres.

Folyton azt érzem


Folyton azt érzem, mintha más szeretnék lenni. Mintha új helyet keresnék, új élettel és új személyiséggel. Ez együtt jár a felnőtté válással, meg azzal a törekvéssel is, hogy újra megtaláljam magam. Azzal, hogy mássá válok, felmentem magam minden alól. Komolyan azt hittem, hogy ahányszor próbálkozom, mindig felszabadulhatok. De mindig zsákutcába kerültem. Mindegy, hova megyek, eltévedek. Ami nincs, az nem változik. A forgatókönyv módosulhat, de én mindig ugyanaz a tökéletlen ember maradok. Mindig ugyanazok a hiányérzetek kínoznak, amelyeket sosem tudok kielégíteni. Azt hiszem, meg kell ismernem magam.

Tudod, nem azok a dolgok


Tudod, nem azok a dolgok a fontosak, amelyek úgymond érdekelnek, hanem azok, amelyek nem hagynak békét neked. Nem tudsz tőlük megszabadulni, folyton ott loholnak a nyomodban. Mint egy arc, amelyet akkor is látsz, ha nem akarod.

Nem akarok úgy felébredni.


"Nem akarok úgy felébredni egy nap, hogy ráébredjek: már túl késő ahhoz, hogy megtegyem azokat a dolgokat, amiket akartam."

Nem fogok többé //.


Nem fogok többé hinni az emberekben, mert egy ember becsapott. Gyűlölni fogom azokat, akik elrejtett kincset találnak, mert én nem találtam meg az enyémet.

Két egymáshoz tartozó szívet ...

 
‎"Két egymáshoz tartozó szívet láthatatlan ezüstszáll köt össze és bármilyen távol vannak is egymástòl az soha el nem szakadhat!"

Sosem mondtam még el~

 "Sosem mondtam még el szebben neked,de egy könnycseppben benne volt minden.Sosem mondtam még el de te érezted,hisz tudnod kell tiéd a szívem!"

A hideg ráz :[

 "A hideg ráz,és jeges érzés fut végig a testemen,amikor arra gondolok:menni engedtem:("

2011. május 7., szombat

Az otthon'

 "Az otthon nem az ahol laksz hanem ahol megértenek"
"Te a csókod hagytad a számon, én egy könnycseppet az arcodon,
Bármit tettem megbántam, te tudod, hozzád tartozom,
Mással vagy helyettem, mégis engem látsz a szemében,
...Nem szereted úgy mint engem, mégsem hagynád el értem..."

Évekig harcoltam <\3

 
Évekig harcoltam a saját szívem ellen,mert féltem a bánattól,a csalódástól és a szenvedéstől!Mindig tudtam,hogy az igazi szerelem mindezek fölött áll és még meghalni is jobb,mint szerelem nélkül élni!Ha csupa szenvedés,csalódás és magány az ára,akkor is megéri szerelmesnek lenni!!

2011. május 3., kedd

A kapcsolatok olyanok, mint az üveg ;)

A kapcsolatok olyanok, mint az üveg: néha jobb ha összetörve hagyjuk ahelyett, hogy megsebeznénk magunkat mialatt próbáljuk újra összerakni...

A szíved-

 A szíved amely őszintén szeret,
Az életed amely őszintén vezet ,
A bánat, amely örökké megtalál
Nem érzek mást, csak hogy széttört egy szebb világ.. ♥♥

Mérgünkben 3


Mérgükben az emberek sokszor,olyan dolgokat mondanak,amikkel másokat megbántanak,és amiket nyugodt állapotban feltehetően nem mondanának,de sajnos nem visszavonható,amit kimondtunk,még ha szívünk mélyén nagyon is bánjuk...a sok szép szó se felejteti a bántó érzéseket bennünk.

Mindannyiunk életében


 
Mindannyiunk életében van egy elmondhatatlan titok, egy elérhetetlen álom és egy felejthetetlen szerelem..

fogalmad sincs, milyen is vagyok..


Szeretsz? Nagyszerű! Gyűlölsz? Azt hiszem, túlélem. Szerinted csúnya vagyok? Ne nézz rám.. Nem ismersz? Akkor ne ítélkezz. Azt hiszed, ismersz? Szerintem meg fogalmad sincs, milyen is vagyok.. 

Nem tudtam:(


Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

Úgy hiszem. :/


úgy hiszem nekem már nincsenek igaz barátaim, hanem pár emberrel megvan az a fajta kommunikálás hogy mondhatom azt hogy  meghallgatom a véleményét és nem lesz belőle olyan konfliktus amit nem tudnánk megoldani!

A szívemben még. . .


A szívemben még mindig téged hívlak. És akármennyire is fáj, nem adom fel, míg nem válaszolsz.

eBBen a pillanatbaan. !


ebben a pillanatban villant belém, mit érezhetnek a testvérek egymás iránt. életüktől elválaszthatatlan ez az érzés, semmilyen érzelmi megrázkódtatás nem tudja gyökerestül kiszaggatni, a civakodások megtaposhatják egy pillanatra, hogy utána annál elevenebb legyen. ezt az érzést semmiféle szenvedély nem fojthatja el véglegesen, még az erős, igaz szerelem is legfeljebb csak versenyre kelhet vele. :) ♥

2011. május 1., vasárnap

.Ha feladod.


~Ha feladod, akkor elveszítetted! Ha sírsz, akkor még szereted, de amíg szereted, addig nem veszíted el. Lehet, hogy csak belül, emlékként, de akkor is örökre a Tiéd lesz!♥

Ne hagydd (N)


Ne hagyd, hogy valaki a mindeneddé váljon, mert ha őt elveszted, nem marad semmid.

mikoor.


Mikor a legjobbat próbálod kihozni magadból, de nem sikerül; mikor megkapod amit akartál, de nem azt amire szükséged lenne; mikor elveszítesz valamit, amit nem lehet pótolni; mikor szeretsz, de hiába teszed - lehet ennél rosszabb?

El fogom rejteni //.


El fogom rejteni a szívemnek azt részét, ami sírni és sikítani akar.

Nem az számít...

"Nem az számít mekkorát tudsz ütni, hanem hogy milyen keményen állod az ütéseket miközben csak mész előre... mennyit bírsz el miközben csak mész előre..."

hát ennyi az élet?


Hát ennyi az élet? Ugyanannyi, mint a madárnak, a csirkének, amelyik ott vergődik a fürdőszobában, amikor elvágott nyakkal szédelegve veszíti a vért?

Ismered azt az érzést ?!


Ismered azt az érzést, amikor látsz egy halom pólót a boltban, szépen összehajtogatva, fölstószolva meg minden, és megveszed az egyiket? Otthon soha nem látod már ugyanolyannak. És akkor rájössz, hogy csak azért tűnt annyira klafának a boltban, mert ott volt a többi is.